Passzív jövedelem                    

Ez annak a jogdíjszerű jövedelemnek a modern elnevezése, amelyet akkor is megkap az ember, ha éppen nincs jelen a munkahelyén.
A helyzet az, hogy nem mindegyik jövedelemfajta képződik azonos módon. Vannak jövedelmek, amelyek aktív, vagy lineáris, és vannak úgynevezett passzív, vagy jogdíjszerű jövedelmek. A következő egyszerű kérdést megválaszolva könnyen el lehet dönteni, hogy melyikről is van szó:

A jól elvégzett egyórás munkájáért cserébe hányszor kap fizetést az ember?

Ha a válaszunk "csak egyszer", akkor a jövedelmünk AKTÍV. A havidíjas fizetésben részesülők valamennyien ebbe a csoportba tartoznak. A tevékenységükért cserébe csak egy alkalommal kapnak juttatást. Ha nem dolgoznak, nem kapnak fizetést sem...

Másként mondva, ezt a jövedelmet akkor kapja meg az ember, ha a végzett tevékenysége igényli a személyes közreműködését, és gyakorlatilag elveszi az idejét. Ez a ma ismert legalacsonyabb hatékonyságú jövedelemszerzési mód.

A PASSZÍV - jogdíjszerű - jövedelem esetében, keményen kell dolgozni egy alkalommal, és azt követően folyamatosan kapja már az ember a jövedelmet hónapokon, akár éveken keresztül is. Ugyanazért a munkáért többször is megjutalmazzák.

Ugye milyen remek dolog lenne, minden óra jól végzett munkáért cserébe, akár többszáz alkalommal is fizetést kapni?

A passzív jövedelem egyáltalán nem munka nélkül szerzett jövedelmet jelent, hanem MÁS TÍPUSÚ munkát igényel. Abban az esetben, ha alkalmazottként, vagy önalkalmazottként (egyéni vállalkozó) dolgozunk, a munkánkért cserébe azonnal várjuk a fizetséget. Ugyanakkor cégtulajdonosként először létre kell hoznom egy vállalkozást, ami nélkülem is működik, és ezt követően folyamatosan jövedelmet termel nekem.

Ha valaki befektetőként szeretne magának passzív jövedelmet teremteni, akkor neki először is tőkére kell szert tennie, majd pedig egy jó befektetési lehetőséget érdemes megtalálnia.

Úgy a cégtulajdonos, mint a befektető azon dolgoznak, hogy holnap már ne kelljen dolgozniuk.

Vegyük például egy népszerű popénekes esetét. Ő elkészít egy hangfelvétel összeállítást egy stúdióban, majd a felvett dalok egy  CD-n kiadásra kerülnek. Ezután ahány alkalommal a lemezt megvásárolják a boltokban, vagy a lemezen lévő valamelyik dal bármelyik rádióadón sugárzásra kerül, a popénekes jövedelemben részesül.

Kétség kívül, az énekes előadó sem a hangfelvétel ideje alatt - ami több napot is igénybe vehetett - sem a felkészülési időszak folyamán nem kapott semmiféle fizetést. Még annyit sem, mint a mai gyorséttermek fiatal kiszolgálói.

Őt azonban nem az azonnali fizetés, hanem a jogdíj formában történő jövedelemszerzés érdekelte. Abban az esetben, ha a lemeze sikeres lett, és felkerült a népszerűségi listákra, többé már nem voltak anyagi gondjai. Ebben rejlik a passzív jövedelem ereje!

De nézhetünk egy másik példát is. Bizonyára láttál már olyan CERUZAELEMET, amelyiknek az oldalán van egy elszíneződő fóliacsík (tesztelő műszer), amely jelzi, hogy mennyire van már kimerülve az elem.

Az ötlet feltalálója számos elemgyártó céget felkeresett, míg végre talált egyet, amelyik hajlandó volt alkalmazni a megoldást és fizetni néhány forintnyi összeget elemenként. Nos, a feltaláló ma már többszörös milliomos, hiszen rengeteg pénze halmozódott fel a találmánya díjából.

Kétség kívül több évig is eltartott, amíg kikísérletezte és megtalálta az ipari alkalmazás módját a találmányának, de megérte neki. Ma már egy elapadhatatlan pénzforrással rendelkezik, és az egészben az a legjobb, hogy jelen sem kell lennie: magától működik az egész.

Abban az esetben, ha anyagi függetlenségre vágyik az ember, akkor passzív jövedelme van szüksége. Olyan jövedelemre, ami - ha a forrását már egyszer létrehoztuk - nem igényli a személyes közreműködésünket.

Napjainkban azok számítanak valóban gazdagnak, akiknek nemcsak sok pénzük van, hanem idejük is jut arra, hogy gondtalanul élvezzék az anyagi javaikat. Úgy teremtették elő a jövedelmüket, hogy közben időt is termeltek saját maguk számára.

Ha a passzív jövedelemszerzés "szemüvegén" keresztül vizsgáljuk meg a körülöttünk élő embereket, kiderül, hogy többen közöttük valójában nem is annyira gazdagok, mint hinnénk.

Például a magánrendelővel rendelkező orvosok, vagy saját irodájukban dolgozó ügyvédek nem rendelkeznek jogdíjtermelő jövedelemforrással. Az ő jövedelmük behatárolt. Csak meghatározott számú ügyfelet képesek kiszolgálni, és minden egyes alkalommal jelen kell lenniük az ügyfeleik fogadásánál. Ez jelenti a lineáris, aktív jövedelemszerzést.

Ugyanez a megállapítás vonatkozik a kereskedőktől kezdve, a fogorvosokon keresztül, egészen a pénzügyi tanácsadókig.

Legtöbbjüknek nem adatik meg az a lehetőség, hogy élvezhessék a jogdíjszerű passzív jövedelemszerzés előnyeit. Ők az emberek szemében gazdagnak tűnhetnek, de valójában éppen úgy benne vannak a "mókuskerékben", mint oly sokan mások.